1924. október 24-én született Dunaszerdahelyen (Szlovákia). Édesapja Bohus Károly, édesanyja Radovich Teréz, egy húga van. Még kisgyermekek voltak, amikor szüleik elváltak.
Az első öt osztályt a helyi elemi iskolában végezte, majd 1935-től a pozsonyi magyar reálgimnáziumba járt. 1938 novemberében édesanyja hazavitte az I. bécsi döntéssel Magyarországhoz visszacsatolt szülővárosába, ahol az érsekújvári gimnázium kihelyezett tagozataként működő iskolában érettségizett 1943-ban. A budapesti Műegyetemen kezdett tanulni, de 1944 januárjában átjelentkezett a soproni evangélikus teológiára, ahova keresztféléves hallgatóként iratkozhatott be.
1944 decemberében, a front közeledtekor hat teológustársával együtt önkéntesként jelentkezett a hadseregbe. Néhány nappal a háború vége előtt Frankfurt am Oder közelében orosz hadifogságba került. Harkovba vitték, ahonnan 1947. június végén térhetett haza.
1947 őszétől újra a soproni teológia keresztféléves hallgatója lett, és 1951 januárjában szigorlatozott. Szabó József püspök 1951. február 18-án Rajkán szentelte lelkésszé, majd komáromi segédlelkészi szolgálatra küldte ki Schulek Tibor esperes mellé. 1952 szeptemberétől még segédlelkészként, de már önállóan kikerült Ászárra. 1953. május 10-én beiktatták a Hánta?Ászári Evangélikus Gyülekezet megüresedett lelkészi állásába.
1952. október 14-én megnősült, felesége Zechmeister Mária. Négy gyermekük született. 10 éven keresztül a hántai paróchián laktak.
A fóti gyülekezet és az egyházvezetés között ? az új lelkész személye miatt ? 1962-ben kialakult súlyos konfliktus megoldásaként a gyülekezet Bohus Imrét választotta meg lelkészének. Beiktatására 1963. augusztus 11-én került sor. Ezután 32 éven keresztül volt lelkésze a fóti és a hozzá tartozó mogyoródi gyülekezetnek. A fóti Mandák Otthon gondnokával, Kiss Jánossal együttműködve a kántorképző tanfolyamok lelki vezetésében is részt vállalt. Helyettes lelkészként 1980 és 1988 között Dunakeszin is szolgált.
1995 nyarán ment nyugdíjba, azóta is Fóton él.
Megjelent: Mirák Katalin (szerk.): Nem voltam egyedül II. kötet, MEVISZ 1999. (13-42.o.)