Ittzés Gábor: 
Szavazás a lelkészi munkaközösségekben 1984 őszén Dóka Zoltán Nyílt levelével kapcsolatban (2006. június)

2004. augusztus 26-án Budapest-Kelenföldön az Ordass Lajos Baráti Kör és a Fraternitás Lelkészegyesület tagjai együtt emlékeztek meg Dóka Zoltán 1984-es Nyílt levelének 20. évfordulójáról. Az ekkor tartott előadásom(1) bevezetésében utaltam arra, hogy a lelkészi munkaközösségekben 1984 őszén a Nyílt levéllel kapcsolatban tartott szavazásokkal(2) külön tanulmányban kellene majd foglalkozni. Előadásomban - emlékezetem szerint egy rövid mellékes megjegyzésben - említettem azt is, hogy ez a munka terveim között szerepel. Akkor ugyanis már egy ideje érlelodött bennem a gondolat, hogy fel kellene dolgozni a Nyílt levél hatásának "utórezgései" között kétségtelenül fontos és a kor kórtüneteiből sokat eláruló eseményt. Mostani dolgozatommal ezt az akkor nem konkretizált feladatot szeretném teljesíteni.

1/. A Nyílt levéltől a vele kapcsolatos szavazásokig

A Nyílt levél 1984. július 10-i postára adása (a németországi Kuchenban) és a szeptember/október fordulóján megtartott rendkívüli LMK ülések között történtek elemzése és kiértékelése nem feladata ennek a dolgozatnak. Az összefüggések miatt azonban talán mégsem haszontalan legalább jelzésszerűen utalni a legfontosabb eseményekre, ill. tényekre.

A Lutheránus Világszövetség VII. nagygyűlése előtt kapták meg a címzettek(3) a Nyílt levelet, amely különböző, hivatalos és nem hivatalos csatornákon keresztül terjedt a nagygyűlés résztvevői, a hazai egyházi emberek, ill. a külföldi sajtó képviselői között. - Káldy Zoltán a nagygyűlés idején tett nyilatkozatában megígérte, hogy a gyűlés után sor kerül a Nyílt levélben felvetett kérdések megtárgyalására.(4) - Dóka Zoltán augusztus 21-én hazaérkezett.(5) - Augusztus 30-i hatállyal felfüggesztették szolgálata alól(6), amit azonban Dóka nem fogadott el. - Az Evangélikus Életben megjelent a Megteologizált árulás c. cikk(7), majd Káldy Zoltán írása: Ti én örömöm és én koronám(8). Mindkettő kemény támadás Dóka Zoltán ellen. - Szeptember 24-én esperesi értekezletet tartottak Budapesten.(9) Ezen Nagy Gyula hosszú előadásban foglalkozott az LVSZ budapesti nagygyűlésével, Káldy Zoltán pedig a "Dóka-üggyel". Az esperesek megkapták a Miklós Imre ÁEH elnök és Dóka Zoltán között folyt "beszélgetésről" - nyilvánvalóan az ÁEH által - készített feljegyzést. Az esperesi kar nyilatkozatot fogadott el (!?), amelyben elutasították Dóka Zoltán Nyílt levelét, és lényegében hitet tettek az egyházvezetés és a diakóniai teológia mellett(10). Az egyházvezetés elrendelte, hogy egy héten belül minden egyházmegyei LMK-ban tartsanak titkos szavazást, amelyen a lelkészeknek a következő három kérdésre kell válaszolniuk: "1. Elítélik-e Dóka Zoltán akcióját? 2. Elutasítják-e a levél tartalmát? 3. Bizalommal vannak-e az egyházvezetőség iránt??(11) - Ilyen előzmények után került sor mind a tizenhat egyházmegyében - szeptember utolsó, ill. október első napjaiban - a rendkívüli LMK ülésekre. Az említett értekezleten egyébként az esperesek utasítást kaptak arra is, hogy az ülés jegyzőkönyvét, ill. annak másolatát haladéktalanul juttassák el az Országos Lelkészi Munkaközösség (OLMK) elnökéhez, dr. Nagy Gyula püspökhöz.

2/. Az anyaggyűjtés nehézségei

Ezek után - rendes körülmények között - gond nélkül vállalkozhatna a kutató arra, hogy feldolgozza az LMK-kban történteket és a szavazások eredményeit. Csak az Evangélikus Országos Levéltárban (EOL) kellene a szabályszerűen oda bekerült anyagot, az LMK ülések jegyzőkönyveit előkeresnie, s viszonylag kevés energiával hozzájuthatna a vizsgálandó anyaghoz. Csakhogy ez a mi esetünkben - mai divatos kifejezéssel élve - nem így működik. Már a témával való foglalkozás kezdetén, ifj. Zászkaliczky Pál Dóka Zoltánnal készített interjúját olvasva(12) kitűnt, hogy az EOL-ban található anyag rendkívül hiányos, gyakorlatilag szinte teljesen használhatatlan. Ugyanis ott a vonatkozó LMK-anyagok között lényegében csak az esperesek által írt kísérőlevelek találhatók, s a jegyzőkönyvek, ill. jegyzőkönyvi kivonatok (másolatok) szinte mind hiányoznak.(13) Két feljegyzésből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy az OLMK elnökéhez befutó anyag (a jegyzőkönyvek) Káldy Zoltánhoz került át.(14) Ezek az anyagok azonban már nem találhatók a déli kerület püspöki hivatalában.(15) Feltehető, hogy Káldy halála után 1987-ben a hivatalátadáskor egyéb iratokkal együtt Káldy Zoltán özvegyéhez kerültek.(16)

Ezért arra az elhatározásra jutottam, hogy az espereseket keresem fel a kéréssel, hogy az egyházmegyei levéltárakban nyilván meglévő eredeti jegyzőkönyvekről küldjenek másolatot. 2004. július 16-án a minden esperesnek elküldött levelemben többek között azt írtam: "Arra kérem Esperes Urat, hogy a vonatkozó jegyzőkönyv - és az ügyhöz esetleg kapcsolódó egyéb iratok - fénymásolatát ... szíveskedjék elküldeni." Levelemben jeleztem azt is, hogy egy tanulmányhoz - az EOL-ban található anyag hiányossága miatt - kérem a segítséget.

Jellegzetes képet mutatnak a levelemre kapott reagálások. (Szándékosan nem nevesítem a válaszokat.) Volt, aki meglepően gyorsan válaszolt. Volt, aki csak többszöri megkeresésre jelentkezett. És volt, aki egyáltalán nem reagált. Az így kialakult eredmény is vegyes volt. Volt, akitől előbb vagy utóbb megkaptam a kért anyagot vagy legalább valami információt a szavazásról. Volt, aki levélben vagy telefonon jelezte, hogy ő nem tudja küldeni, amit kértem, de itt és itt megtalálhatom. S volt olyan is, aki jelezte, hogy mivel nincs nála, nem tud küldeni semmit, de hozzáfűzte, hogy helyteleníti az egész "vállalkozást". Előfordult olyan eset is, hogy valaki (nem esperes) hírét vette, hogy mivel készülök foglalkozni, s telefonon adott információt akkori egyházmegyéjének 1984. őszi szavazásáról. (Az egyházmegyékkel kapcsolatos részletekre később térek ki.) Ilyenképpen már elég bő anyag állt rendelkezésre, de még mindig voltak jelentős hiányok.

Mivel a győr-soproni egyházmegye esetében az egyházmegyei irattári anyagot a győri gyülekezeti levéltárban találtam meg, a még hiányzó adatokat - ott, ahol időközben esperesi székhely-változás állt be - az egykori esperesi székhelyek gyülekezeti levéltáraiból próbáltam megszerezni. Ezen az úton sikerült tovább bővíteni a begyűjtött anyagot. Sőt időközben az EOL-ban rejtőzködő néhány anyagnak is sikerült nyomára bukkanni.(17) Sajnos azonban néhány egyházmegyére vonatkozóan minden igyekezetem ellenére csak közvetett vagy használhatatlan információhoz jutottam.

Mivel már nem sok remény van a hiteles anyag bővülésére, s mivel a begyűlt dokumentumok és információk köre most már elég tág ahhoz, hogy megközelítően pontos képet kapjunk belőlük az adott témában, a meglévő anyag segítségével próbálom meg feldolgozni a Dóka Zoltán Nyílt levelével kapcsolatban 1984 őszén a lelkészi munkaközösségekben tartott üléseken történteket, ill. a szavazások eredményeit.

3/. Néhány általános megjegyzés a begyűjtött anyagról

A vizsgálódás tárgyát képező anyag nagy vonalakban a következőképpen csoportosítható:

- jegyzőkönyvek(18), amelyek több-kevesebb részletességgel hozzák a szavazást megelőző, ill. kísérő vitát, a hozzászólásokat is;
- jegyzőkönyvek, ill. jegyzőkönyvi kivonatok, amelyek lényegében csak a szavazás eredményét tartalmazzák;
- hivatalos levelek, amelyek a szavazás eredményéről tudósítanak;
- információk az LMK ülésrol, ill. a szavazás eredményéről;
- "szamizdat" írás (név nélkül);
- id. Magassy Sándor feljegyzései egyházmegyéje LMK ülésérol és a szavazás eredményéről.

4/. A rendkívüli LMK ülések menetéről általában

Feltehető, hogy a szeptember 24-i esperesi értekezlet tematikáját követve lényegében azonos "menetrend" szerint zajlott minden egyházmegyében a fő téma elővezetése, ill. tárgyalása, és ez nagy vonalakban így rekonstruálható: esperesi beszámoló a szeptember 24-i esperesi értekezletrol; ennek során az esperes ismerteti Nagy Gyula általános értékelését az LVSZ nagygyűlésről és Káldy Zoltán részletes előterjesztését az ún. Dóka-ügyrol, amiben hangsúlyosan szerepelt Dóka Zoltán pályafutásának és a Nyílt levél tartalmának sajátos (ki kell mondani: nem tárgyilagos) taglalása; a Miklós Imre és Dóka Zoltán között zajlott "beszélgetésről" készült feljegyzés ismertetése (vagy felolvasása /"/, aminek a szövegét az esperesek megkapták); (aligha valószínű, hogy az LMK-ban az esperesek szóltak az esperesi kar állásfoglalásáról, hiszen az csak később készült el - I. G.); a titkos szavazás lebonyolítása, eredményének kihirdetése. Ahol a jegyzőkönyvek tanúsága szerint hozzászólás, ill. vita volt, arra inkább a szavazás előtt került sor, de előfordult az is, hogy a szavazás után is folytatódott az eszmecsere. Az egyházmegyék anyagának egyenkénti ismertetésénél minderre részletesebben ki fogunk térni.

5/. A rendkívüli LMK-ülések anyaga

Az LMK üléseken történteket a rendelkezésemre álló dokumentumok, ill. információk alapján a déli, majd az északi kerület egyházmegyéinek ABC sorrendjében tárgyalom.(19) A szavazás eredményének ismertetésénél: + : igen, - : nem, = : tartózkodás.

Bács-Kiskun

Az ülés Kiskőrösön, 1984. október 1-jén volt; részt vett 12 lelkész (ketten igazoltan hiányoztak).

A jegyzőkönyv, amely utólag került elő az egyházmegyének az EOL-ban található dobozából(20), meglehetősen szűkszavú (másfél oldal). Csupán pár mondatban foglalja össze az esperesi értekezleten elhangzottakat. Más téma nem szerepelt az ülésen.

A három hozzászólásban hangot kap a megütközés Dóka Zoltán akciójával kapcsolatban, de a Nyílt levél ismeretének a hiánya is. Az esperes szerint: "ami bennünket illet, tisztáznunk kell, hogy hol vagyunk, ill. hol tart ki-ki ebben az ügyben, elhatárolja-e magát vagy sem."

A titkos szavazás eredménye: 1. kérdés: +7, -4, =0; 2. kérdés: +7, -4, =0; 3. kérdés: +8, -3, =0. Egy lelkész nem szavazott.

Csongrád-Szolnok

Az ülést Szentesen tartották, 1984. szeptember 29-én. Hat lelkész vett rajta részt és az egyházmegyei felügyelő. (Egy lelkész igazoltan távol.) Az ülésen több téma is volt. Részletes jegyzőkönyv készült, amely azonban nem szól arról, hogy a szavazás témájához kapcsolódva lett volna megbeszélés.

Az esperesi értekezletrol szóló részletes beszámoló után: "[...] esperes kiosztotta a szavazó lapokat s a szavazás titkos módon megtörtént". A szavazásról számszerű adatok nincsenek, van viszont egy Káldy Zoltánnak címzett levél(21). A jegyzőkönyv szerint: "[...] lelkész javaslatára az LMK résztvevői hűségükről biztosították Püspök Urat és hitet tettek a diakóniai teológia mellett. A megfogalmazott és megírt levelet a jelenlevők mindannyian aláírták." A levél szövege a következő: "Főtisztelendő Püspök Úr! A Csongrád-Szolnoki Egyházmegye Lelkészi Munkaközössége mélységesen elítéli azt az akciót, melyet Dóka Zoltán lelkész Püspök Úrral szemben, diakóniai teológiánkkal és valamennyiünkkel szemben elkövetett. Visszautasítjuk a levél tartalmát, hangnemét, minősíthetetlen időzítését. Büszkeséggel és tisztelettel tekintünk Püspök Úrra és a diakóniai teológiát magunkénak valljuk, szolgálatunkat becsülettel végezzük tovább. Isten áldja meg gazdagon Főtisztelendő Püspök Úr életét és munkáját. Szentes, 1984 szeptember 29 Őszinte tisztelettel: esperes, egyházmegyei felügyelő és 5 lelkész s.k. aláírása".

Ez a levél önmagáért beszél.

Ha számszerűsíteni akarjuk az eredményt: 1. kérdés: +6, -0, =0; 2. kérdés: +6, -0, =0; 3. kérdés: +6, -0, =0.

Kelet-Békés

A rendkívüli LMK ülés helyszíne Békéscsaba, időpontja 1984. október 2. Jelen volt - az esperessel együtt - 10 lelkész, egy igazoltan távol (kórházban). Áhítat után az esperes beszámol az Országos Esperesi Értekezletrol. Ezt követően élénk vita alakult ki a résztvevők között. Többen utaltak az érdemi állásfoglaláshoz szükséges információk hiányára. Az esperes újra meg újra erőltette a szavazást, amely végül is a következő eredménnyel zárult: 1. kérdés: +6, -0, =4; 2. kérdés: +3, -0, =7; 3. kérdés: +8, -0, =2.

A szavazást követően az esperes: "A szavazás eredménye meglepett és csalódást keltett bennem. Úgy tűnhet, hogy a Lutheránus Világszövetség elnökével szemben két lelkészünknek nincs bizalma." Ezután több felszólalás újra hangsúlyozza az információ-hiányt, s tiltakozik az esperes kiélezett fogalmazása ellen. Az egyik felszólaló: "Örüljünk annak, hogy nincs ,nem' szavazat." Az esperes: "Még szép! Mi az esperesi értekezleten úgy éreztük, hogy ebben a helyzetben nekünk szavazni kell. Ott teljes pozitív egyhangúság volt a titkos szavazás alkalmával." Majd az esperes: "A levelet (a Nyílt levelet - I. G.) kellett volna hozni és felolvasni?? [...] lelkész: "Így mindenképpen kevés volt az információnk." Az esperes azzal zárja a vitát, hogy "az egyház vezetői látták jónak, hogy szavazás legyen. Ők fogják elemezni is a szavazás eredményét. Bizonyára megfelelően értékelik majd."

Az eszmecsere végén megérkezett Gregor György egyházügyi titkár. Felszólalásában elmondja, hogy a megyei pártbizottság és a megyei tanács pozitívan értékeli az egyházak szolgálatát. Külön megköszöni a lelkészek és gyülekezetek tevékenységét az LVSZ nagygyűlés alkalmával történt vendégfogadásokkal kapcsolatban. Majd az egyházi temetőkkel összefüggo kérdésekről szólt.

Végül az esperes folyó ügyekrol adott tájékoztatást.

Összefoglalva a témánkkal kapcsolatos benyomásokat: a jegyzőkönyv tükrözi egyrészt az esperes erőteljes törekvését arra, hogy az LMK tagjai egyöntetűen ítéljék el Dóka Zoltánt (akcióját és Nyílt levelét), s tegyenek hitet az egyházi vezetőség, konkrétan Káldy Zoltán iránti hűségükről. Másrészt érzékelheto, hogy a lelkészek jelentős része, a kellő informáltság hiányában, nem tud, nem akar ennek a kívánságnak eleget tenni.

Nyugat-Békés

Ebből az egyházmegyéből - többszöri próbálkozás ellenére (!) - jegyzőkönyvet nem, csupán egy e-mailen érkezett információt sikerült szereznem az esperestől: "... valóban van olyan LMK-jegyzőkönyv, ami akkor készült, amikor az a bizonyos szavaztatás történt, de csak annyi van benne, hogy a szavazás megtörtént, és csak egyetlen egy ellenszavazat volt. Se több, se kevesebb...".

Ez az adat természetesen kevés ahhoz, hogy figyelembe lehessen venni a témával kapcsolatban. Még az sem derül ki belőle, hogy hol, mikor volt az LMK ülése és hogy hányan vettek részt rajta. És nem derül ki az sem, hogy az "egyetlen egy ellenszavazat" egy személynek csupán egy kérdésre vagy mindhárom kérdésre adott nemleges szavazatát jelenti.

Pest

Az esperes Budapesten, 1984. október 4-én kelt(22), és a püspöknek(23) címzett rövid levele szerint az LMK ülést 1984. szeptember 27-én tartották. Nyilván csatolva, megküldi az ülés jegyzőkönyvét (ennek szövege nem áll rendelkezésemre - I. G.) "amely az Országos Esperesi Értekezletről való beszámolót és az azt követő szavazást foglalta magában."

A levélből kiderül, hogy tizenhatan voltak jelen, s az egyik lelkészt egy nyugdíjas kolléga helyettesítette.

Viszont nincs információ arról, hogy volt-e megbeszélés vagy vita.

A szavazás eredményét azonban közli a levél: 1. kérdés: +12, -3, =1; 2. kérdés: +10, -4, =2; 3. kérdés: +14, -2, =0.

Mivel Káldy közvetlen közelében élő, fővárosi gyülekezetekben szolgáló lelkészekről van szó, figyelemre méltó, hogy mindegyik kérdésre volt nemleges válasz. Sőt, ha számításba vesszük a tartózkodásokat is, még meglepőbb a százalékos eredmény.

Pest megye

Az LMK-t Csomádon tartották, 1984. szeptember 26-án. Az esperessel együtt 25 lelkész vett rajta részt. Külön említésre méltó, hogy ott volt Dóka Zoltán is, aki akkor még "hivatalosan" fel volt függesztve; felszólalnia azonban nem volt szabad. A 9 oldalas jegyzőkönyv nemcsak az esperesi értekezletrol szóló esperesi beszámolót, hanem a hozzászólásokat is részletesen tartalmazza. Kiderül belőle, hogy a kezdő úrvacsoraosztáson a gyülekezet tagjai is ott voltak, s az is, hogy egyéb (igehirdetési előkészítő, a diakóniai ügyvivo tájékoztatója, énektanulás és aktuális ügyek megtárgyalása) is szerepelt a programban.

Az esperes az esperesi értekezletrol elhangzó beszámoló után szólt Dóka Zoltán felfüggesztéséről is, és felolvasta a felfüggesztő levelet. Majd így folytatta: "Dóka Zoltán alaki okok miatt nem tudja elfogadni ezt a felfüggesztést, ezt meg is írta Tóth-Szöllős Mihálynak. Ugyanakkor Káldy püspöknek is írt egy levelet, hogy kész testvéri szívvel leülni és beszélgetni. Pillanatnyilag itt állunk, - semmiképpen nincs lezárva a tekintetben, hogy itt fog megrekedni. Abban bízunk, hogy találkozás és pozitívum fog születni ebből."(24)

Miután a jegyző kiosztotta a szavazólapokat a három kérdéssel, Dóka Zoltánné szólalt fel: "ennek semmi értelme, hiszen a lelkészek nem ismerik a levelet. A hívek is azt mondják, hogy megjelenik az Evangélikus Életben a kritika, de a levél nem. Ez így nem fair. Te (az esperes - I. G.) elmondtad a véleményedet, Zoli nem mondhatja el, a lelkészek nem ismerik a levelet, és most dönteniük kell." Esperes: "lehet tartózkodni is." Az eszmecsere során többen elmarasztalják Dóka Zoltánt, akcióját és levelét, bár vannak akik megvallják, hogy a Nyílt levelet nem ismerik. Ugyanakkor mások helytelenítik a fegyelmi eljárást Dóka ellen és a levél ismerete nélküli szavazást. A téma tárgyalásának végén határozat is születik: "LMK elfogadja Zászkaliczky Pál és többek javaslatát: kéri Püspök Urat, hogy üljön le Dóka Zoltánnal beszélgetni, mielőbb tegyenek pontot az ügy végére, - de ne bírósági úton, jogilag, hanem a testvéri szeretet nevében..."

Időközben megtörtént a szavazatok összeszámlálása. Ennek eredményét az esperes hirdette ki: 1. kérdés: +7, -1, =14; 2. kérdés: +6, -2, =14; 3. kérdés: +8, -1, =13. Hárman nem szavaztak.

Feltűnő a tartózkodások nagy száma: az első két kérdésnél duplája, ill. több mint duplája az igen szavazatoknak, s a harmadik kérdésnél is jelentős a különbség a tartózkodás javára. A végeredmény kialakulásába nyilván belejátszott Zászkaliczky Pál - mások által is támogatott - javaslata, de talán az is, hogy Dóka Zoltán ennek a munkaközösségnek a tagja, akit jól ismernek.

Somogy-Zala

A Nagykanizsán, 1984. október 2-án tartott LMK ülésrol egy olyan háromoldalas jegyzőkönyv áll rendelkezésemre, amelynek alcímeként az szerepel, hogy "/folytatás/". Mivel ez az egész jegyzőkönyv az esperesi értekezlettel és a szavazással foglalkozik, feltehető, hogy más téma is szerepelt az ülés programjában, s arról külön jegyzőkönyv készült. A résztvevők száma 16, igazoltan távol egy lelkész.

A jegyzőkönyv három oldalából két és felet foglal el az esperes beszámolója a budapesti esperesi értekezletrol, ezen belül Nagy Gyula előterjesztéséről és főleg Káldy mondanivalójáról. Csupán az utolsó fél oldalon olvashatunk a szavazást megelőző eszmecseréről és a szavazás eredményéről. A megbeszélésen elhangzottak összefoglalását érdemes szó szerint idézni, már csak azért is, mert itt lényegében ugyanazok a gondolatok, észrevételek fogalmazódnak meg, mint amelyek más egyházmegyékben is szóba kerültek.

"A szavazás megkezdése előtt néhányan kifogásolják, hogy nem ismerik Dóka Zoltán eredeti levelét, így nem tudnak lelkiismeretük szerint dönteni. Helytelenítik, hogy a hivatalos kivizsgálás lefolytatása előtt megbélyegző cikk jelent meg az Evangélikus Élet hasábjain. Közegyházi szempontból fontosnak tartják, hogy a jövőben hasonló ügyek ne kerüljenek a gyülekezetek nyilvánossága elé. A gyülekezetekben sok visszajelzés érkezett a lelkészekhez, amely nem helyeselte ennek az ügynek ilyen leközlését. Korábban a hasonló kényes ügyeket diszkrétebben kezelték. A Dóka-ügyben a döntés nem a lelkészekre, hanem az egyházi bíróságra tartozik. - Többen kifejezésre juttatják, hogy előbbi álláspontjuk nem Káldy Zoltán püspök személye elleni állásfoglalás, őt vállalják. Formailag azonban nem tartják szabályosnak ezt az eljárást. - Esperes válaszában kifejti, hogy amennyiben valóban megbízunk egyházunk vezetőségében, el kell fogadnunk a szavazás alapjául az esperesi értekezlet tájékoztatóját és az ,Emlékeztető'-t."(25)

A titkos szavazás eredménye: 1. kérdés: +6, -5, =4, érvénytelen 1; 2. kérdés: +5, -6, =4, érvénytelen 1; 3. kérdés: +8, -2, =5, érvénytelen 1.

A szavazást megelőző eszmecsere tartalmának ismeretében tulajdonképpen meglepő a ,nem' (-) szavazatok nagy száma az első két kérdésnél.

Tolna-Baranya

A Bonyhádon, 1984. október 3-án tartott ülésen 13-an vettek részt; szabadság, ill. betegség miatt összesen 4 hiányzó. Az értekezleten volt áhítat és igehirdetési előkészítő, és sor került aktuális ügyek megbeszélésére is .

A jegyzőkönyv (ritka sorközökkel gépelve) mindössze másfél oldal.

Az esperesi értekezletrol szóló beszámolóra utaló néhány mondat után ezt olvashatjuk: [esperes] "ismerteti a ,Dóka-levelet' és felolvassa a Miklós Imre és Dóka Zoltán tárgyalásáról készült emlékeztetőt."

Ezután megtörtént a szavazás a következő eredménnyel: 1. kérdés: +8, -1, =4; 2. kérdés: +4, -3, =6; 3. kérdés: +7, -0, =6.

Ahhoz képest, hogy Káldy Zoltán volt egyházmegyéjéről van szó, feltűnő a tartózkodások nagy száma.

Borsod-Heves

Ebből az egyházmegyéből jegyzőkönyvet, ill. jegyzőkönyvi kivonatot nem sikerült beszereznem. Amikor az espereseknek szóló első levelemet elküldtem, Veczán Pál esperes már súlyos betegen kórházban feküdt, amiről én nem tudtam. Amikor betegségéről, majd később haláláról értesültem, a helyettestől Diósgyőrből, ill. a miskolci gyülekezeti levéltárból próbáltam a jegyzőkönyv nyomára bukkanni, - sajnos eredménytelenül. (Az EOL-ban sem található.)

Csupán egy "szamizdat" jellegű írásban(26) találtam utalást több minden más mellett a borsod-hevesi LMK ülésre: "A miskolci gyűlésen [...] esperes azt mondta: ,Azzal teszünk jót Dóka Zoltánnak, ha mindnyájan igen-nel szavazunk, mert annyira fel van bőszülve Káldy, és így van remény arra, hogy Dókától megjelenhetik az Ap. Csel. exegézise. Egyébként a borsodiak nem ismerték Dóka levelét." (A levélben az Azzal szó előtti idézőjel (,) bezárása (?) hiányzik. - I. G.)

Ennek az információnak a valóságtartalmát nem tudtam ellenőrizni, sem azt, hogy mi volt a szavazás eredménye. Így ez az egyházmegye - míg csak valahonnan elő nem bukkan a jegyzőkönyv - fehér folt marad vizsgálódásainkban.

Magával az irattal kapcsolatban mindenesetre meg kell jegyezni, hogy pontos információk mellett nyilvánvalóan tévesek is találhatók benne.

Buda

Ebben az egyházmegyében történtekről csak egy - az esperes által írt és a püspöknek szóló(27) - levélből(28) értesülhetünk. Az LMK ülésrol szóló beszámolóból az alábbiak derülnek ki:

Az LMK ülés szeptember 27-én volt. (A helyszín nincs megjelölve.) "Jelen volt 10 (aktív szolgálatban lévő) lelkész. A feltett három kérdésre a következő titkos válaszok futottak be:" 1. kérdés: +6, -2, =2 (A tartózkodást "semlegesnek" nevezi.); 2. kérdés: +1, -3, =6; 3. kérdés: +8, -0, =2. A szavazás eredménye után zárójelben olvasható megjegyzés: "/A semlegesek közül kettő üresen adta vissza a kiosztott lapot./". Ebből nyilvánvaló, hogy csak a 2. kérdésre adott négy válaszon szerepelt valamilyen formában a tartózkodás kifejezése.

Fejér-Komárom

Erről az LMK ülésrol két anyag is rendelkezésünkre áll. Egy bő hatoldalas jegyzőkönyv és Botta István (s.k. aláírt) írógéppel készített öt és fél oldalas "Feljegyzés" című beszámolója.

Az ülés Budapesten, az országos egyház tanácstermében volt 1984. szeptember 27-én. Botta István írásából megtudjuk, hogy az együttlét de. 10-től du. 3/4 3-ig tartott, s hogy az esperesnek "az imateremben tartott istentiszteletén [úrvacsoraosztás - I. G.] és az Országos Esperesi Értekezleten készített jegyzetei ismertetésén kívül minden hozzászólást magnetofonra vettek."

Az ülésen 10 aktív lelkész (esperes, gyülekezeti lelkész, segédlelkész, lelkészi munkatárs), egy nyugdíjas lelkész és az egyházmegyei felügyelő vett részt.(29) Kimentette magát három lelkész, egy nem küldött kimentést.

Az esperesi értekezletrol szóló beszámolón és az ehhez kapcsolódó vitán kívül csak - a már említett - úrvacsoraosztás, esperesi bejelentések és befejező áhítat szerepelt a programban.

A jegyzőkönyv az esperesi előterjesztést követő vitát kereken öt oldalon ismerteti.(30) Az eszmecserében - a két segédlelkészen kívül - mindenki megszólalt, többen többször is. Dóka Zoltánt és a Nyílt levelet elítélően, Káldy Zoltánt meg a diakóniai teológiát pozitívan értékelve tulajdonképpen csak hárman szóltak. Közülük az egyik hosszan fejtegette a diakóniai teológiát maradéktalanul igenlő álláspontját. Többek között így fogalmazott: "Magam is nem egy dolgozatban próbáltam azt a teológiai látásomat kifejteni, hogy a diakóniai teológia beletartozik az evangélium szívébe. Nincs igaza Dóka Zoltánnak, amikor azt a szőrszálhasogató német teológiát veszi elő, hogy dogmatika, hit először, és utána etika, a gyümölcsök. Ez hamis teológia." A felszólalók többsége nem értett egyet ezzel a Dókát és a Nyílt levelet mindenestől elítélő véleménnyel. Kifejezték rosszallásukat az Evangélikus Életben megjelent Dóka-ellenes cikkekkel kapcsolatban, s hangsúlyozták, hogy a Dóka fölötti ítélkezés helyett meg kellene vitatni a felvetett kérdéseket. Különösen drámaian fogalmazott Botta István, aki - a jegyzőkönyv tanúsága szerint az eszmecserét jelentősen meghatározó (többen hivatkoztak rá) - hosszú felszólalásában személyes emlékeit felidézve véleményét és aggályait fogalmazta meg. Mondanivalójának vége felé így fogalmazott: "Dóka nincs itt, a másik fél. Csak az egyik fél van itt. Én több népítéletben nem veszek részt, - mert már vettem részt."

A vita végén az esperes: "Ez a titkos szavazás a nyugatiak miatt kell. Ott ennek van súlya, ott mindent szavaztatnak. Nem fogják ezt most megszellőztetni. Ez csak bizalmi dolog, amit fiókba tesznek, nem kell ebből túlzott problémát csinálni." Az utolsó felszólaló pedig arra hívta fel a figyelmet: "A kérdést, az éles szembeállítást feloldja az, hogy van egy harmadik megoldás, a tartózkodás..."

A szavazás eredménye: 1. kérdés: +5, -2, =3; 2. kérdés: +2, -3, =5; 3. kérdés: +4, -1, =5.

Győr-Sopron

Az LMK ülésre Téten került sor 1984. október 3-án. Jelen volt az esperessel és esperes helyettessel együtt összesen 19 lelkész; ketten hiányoztak. Az értekezlet programjában a fő téma mellett még Szemerey Zoltán részletes tájékoztatója szerepelt a zárszámadási nyomtatványok kitöltésével kapcsolatban. Befejezésül áhítat hangzott el.

A rendkívüli LMK üléssel kapcsolatban egyébként a legbővebb anyag ebben az egyházmegyében található (a győri gyülekezet levéltárában őrzött egyházmegyei anyagban): 1 jegyzőkönyv tervezet, 1 részletes jegyzőkönyv, 1 rövid jegyzőkönyv (feltehetőleg ez ment mint jegyzőkönyvi kivonat az OLMK elnökéhez), Dóka Zoltán Nyílt levelének tartalmi kivonata (másfél sűrűn gépelt oldal)(31), beszámoló az esperesi értekezletrol (két oldal), a Miklós Imre és Dóka Zoltán között zajlott beszélgetésről készült Emlékeztető.

Eszmecseréről, vitáról a jegyzőkönyv nem tudósít.

A szavazás eredménye: 1. kérdés: +8, -2, =9; 2. kérdés: +3, -5, =11, 3. kérdés: +5, -3, =11.

Hajdú-Szabolcs

Az ülés október 1-jén Nyíregyházán tartották. Összesen hatan (az esperes, négy lelkész és egy lelkészi munkatárs) vettek rajta részt; igazoltan hiányzott négy lelkész.

A anyag érdekessége, hogy a két és fél oldalas jegyzőkönyv második és harmadik oldala kétszer szerepel. (Mivel a harmadik oldalon a körpecsét állása nem azonos a két példányon, nem feltételezhető, hogy az EOL-ban a fénymásolásnál történt az oldalak duplázása.)

A harmadik (fél) oldalon az esperesi értekezletrol szóló beszámolóból csak egy mondat olvasható: "Káldy püspök ismerteti Kádár János levelét, amelyben elismerését fejezi ki, hogy az LVSZ elnöke lett." Utána már csak a szavazás, a szavazás eredménye és a záradék (dátum, aláírások, esperesi hivatal körpecsétje) látható ezen a lapon.

A jegyzőkönyv szerint az esperes "beszámolóját 4 pontra bontotta: 1/. Beszámoló az LVSZ nagygyűlésről, 2/. Az LVSZ hozta személyi változások, 3/.Munkatervek elkészítése, 4/. Pénzügyi javaslatok." A rendkívüli ülés tulajdonképpeni témáját az 1. és 2. pont jelenti.

A szavazás eredménye így szerepel a jegyzőkönyvben: "... mind a 6 szavazó min[d]három kérdésre igennel válaszolt."

Ez így számszerűsíthető: 1. kérdés: +6, -0, =0; 2. kérdés: +6, -0, =0; 3. kérdés: +6, -0, =0.

Nógrád

Ennek az egyházmegyének az LMK ülésérol többszöri próbálkozás ellenére sem tudtam jegyzőkönyvet beszerezni.

Két forrásból származó információim a következők:

A rendkívüli LMK ülést Ősagárdon tartották 1984. szeptember 27-én, és kilenc lelkész volt jelen. (Az esetleges hiányzók száma ismeretlen.) Néhány résztvevő kifogást emelt, hogy nem ismeri Dóka Zoltán levelének a hiteles tartalmát.

A szavazás eredménye: 1. kérdés: +7, -2, =0; 2. kérdés: +4, -5, =0; 3. kérdés: +7, -2, =0.

Vas

Jegyzőkönyvhöz a vasi egyházmegye esetében - több kísérlet ellenére - sem sikerült hozzájutnom. Megbízható forrásnak tekinthető azonban id. Magassy Sándor (akkor nagysimonyi) lelkésznek egy, a rendkívüli LMK ülésen történtekkel foglalkozó levele.(32)

Magassy Sándor írásában elsősorban arról a belső feszültségről ad számot az esperesnek, amivel a rendkívüli LMK ülést ő maga átélte. Ez önmagában is figyelmet érdemel, mert tanúsítja azt a zaklatott lelkiállapotot, amelyet az egész szavazási procedúra - a jegyzőkönyvek, a beszámolók s a magam tapasztalatai szerint is - sokakban kiváltott.

A levél szubjektív vonatkozásai ellenére tárgyszerű információkat is ad, s így a hivatalos jegyzőkönyv hiánya ellenére használható dokumentum témánkkal kapcsolatban. Ennek alapján a következő adatok rögzíthetők:

A vasi egyházmegye rendkívüli LMK ülése 1984. szeptember 28-án volt Szombathelyen 15 lelkész részvételével; igazoltan hárman, igazolatlanul ketten hiányoztak. Az esperesi értekezletrol szóló beszámolót követően a szavazást mintegy egyórás vita előzte meg.

A szavazás eredménye: 1. kérdés: +13, -0, =2; 2. kérdés: +10, -3, =2; 3. kérdés: +15, -0, =0.

(Magassy Sándor levele még két egyházmegye /Fejér-Komárom, Pest megye/ szavazási eredményeit is tartalmazza, az illető egyházmegyék jegyzőkönyveivel azonos számokkal. Ez is alátámasztja Magassy információinak megbízhatóságát.)

Veszprém

A rendkívüli LMK ülést(33) Pápán tartották, 1984. október 2-án. Jelen volt (az esperessel együtt) 18 lelkész; igazoltan hiányzott kettő.

Az esperesi értekezletrol szóló beszámolón és a szavazáson kívül igehirdetési előkészítő szerepelt még a programban. A jegyzőkönyv - amelynek dátumozása: Kmf., vagyis október 2. - csak az előkészítőhöz való hozzászólásokat ismerteti részletesen.

Az esperesi előterjesztést követő megbeszélésről a jegyzőkönyvben a 2. pontban a következőket olvashatjuk: "Mindenki pozitív választ adott, a levél tartalmának elítélésével kapcsolatban ketten tartózkodásukat fejezték ki [kiemelés tőlem - I. G.] azon egyszerű oknál fogva, hogy magát a levelet tárgyszerűen nem ismerik. Ezzel kapcsolatban többen kifejezték óhajukat - mivel a nevezett levelet nem olvasták, de felolvasásban sem hallották -, hogy Dóka levelét is szeretnék megismerni, és természetesen ez nem érinti a beszámolót adók szavahihetőségét."

Ezzel szemben a hivatalos (tulajdonképpen a jegyzőkönyv 2. pontját tartalmazó) jegyzőkönyvi kivonatban (dátuma: október 3.) ez áll:

"A Lelkész Munkaközösség egységesen elítélte Dóka Zoltán módszerét és általában eljárását. - Titkos szavazással nyilatkozott a jelenlevő 18 lelkész, ... 3 kérdésre adott írásbeli válaszában elutasítja Dóka eljárását; bizalommal van az egyházvezetés iránt; és elutasítja a levél tartalmát, amely az esperesi beszámolóból és Dr. [sic!] Miklós Imre ÁEH elnök és Dóka beszélgetésének felolvasásából lett nyilvánvaló. - Mindenki pozitív választ adott. Többen kifejezték óhajukat, hogy Dóka levelét is szeretnék ismerni." [Az idézetben a kiemelések tőlem - I. G.]

Az üggyel kapcsolatban még két figyelemreméltó iktatott levél található az egyházmegyei iratok között. Mindkettőt az esperes írta. Ezekre feltétlenül ki kell térnünk.

Az egyik (303/1984.sz.) ?Kedves Lelkésztestvérem!? megszólítással nyilvánvalóan az október 2-i LMK ülés jegyzőjének szól: "A jegyzőkönyv 2. pontjának megszövegezését megpróbáltam megkönnyíteni. Légy szíves a jkvet elkészítve megküldeni, a szokás szerint 2 héten belül..." Ennek a levélnek a dátuma október 3. (!) (Bizonyára mellékelte a kivonat előre elkészített szövegét. - I. G.)

Ugyancsak október 3. a dátuma a 302/1984.sz. levélnek, amelynek címzettje a püspök (nyilván az OLMK elnöke), s amelynek tárgy-megjelölése: "T.: LMK-döntés a ,Dóka-ügyben"." A levélben ez áll: "Munkaközösségünk tegnap, f. hó 2-án, Pápán tartotta értekezletét és a mellékelt jegyzőkönyvi kivonat szerint egyöntetűen elítélte Dóka Zoltán magatartását és bizalmat nyilvánított a jelenlegi egyházvezetőségünknek."

Ha a két levelet, valamint a jegyzőkönyvi kivonatot és a jegyzőkönyvet összevetjük, a következő eredményre jutunk: 1. Az esperes az általa megfogalmazott és egyedül általa aláírt jegyzőkönyvi kivonatot küldte el - 302/1984.sz. levelének kíséretében - az OLMK elnökének. S nyilván ugyanezt a jegyzőkönyvi kivonatot küldte el (segítségül - !?) az LMK jegyzőjének. Ezzel minden bizonnyal irányítani is akarta a jegyzőkönyv kritikus 2. pontjának a megfogalmazását. 2. A jegyző azonban - az esperesi sugalmazástól, instrukciótól (!?) eltérően - a jegyzőkönyvi kivonat által egyhangúnak feltüntetett szavazási eredményt minden bizonnyal a valóságnak megfelelően vette bele a jegyzőkönyvbe, amikor azt írja: ?a levél tartalmának elítélésével kapcsolatban ketten tartózkodásukat fejezték ki...".

Ezt figyelembe véve a veszprémi egyházmegyében lezajlott szavazás eredményét a jegyzőkönyv alapján - a hivatalosan beküldött jegyzőkönyvi kivonat ellenére - a következőképpen számszerűsíthetjük: 1. kérdés: +18, -0, =0; 2. kérdés: +16, -0, =2; 3. kérdés: +18, -0, =0.

6/. A szavazatok összesítése táblázatokban

A szavazatokat - az egyházkerületek s ezeken belül az egyházmegyék ABC sorrendjében - kérdésenként egy-egy táblázatban foglaljuk össze, majd összesítjük az eredményt, s végül két táblázatban a százalékos megoszlást mutatjuk be.

1. táblázat (az 1. kérdésre adott válaszok)

Elítéli-e (elutasítja-e) Dóka Zoltán akcióját a nagygyűlés idején?

Egyházm.IgenNemTartózkodásÉrvénytelenLétszám
Bács-Kiskun740012/-2 {1}
Csongr.-Sz.60006/-1
K.-Békés604010/-1
Ny.-Békés----?/-?
Pest1231025/-?
Pest megye7114025/-? {3}
Somogy-Z.654116/-1
Tolna-Bar.814013/-4
Borsod-H.----?/-?
Buda622010/-?
Fejér-Kom.523011/ -4 {1}
Győr-Sopron829019/-2
Hajdú-Szab.60006/-4
Nógrád72009/-?
Vas1302015/-2
Veszprém1800018/-2
Összesen11522431186/-26/ {5}


Megjegyzés a táblázat 6. oszlopához: az első szám az LMK ülésen részt vett lelkészi jellegű személyek (esperes, gyülekezeti lelkész, ny. lelkész, segédlelkész és lelkészi munkatárs) száma; a törtvonal (/) utáni szám a hiányzókat jelöli mínuszjellel, ahol a hiányzók száma ismeretlen, ott kérdőjel (") található; három egyházmegyében (Bács-Kiskun, Pest megye, Fejér-Komárom) volt, aki nem szavazott, ez { }-ben külön feltüntetve. A 6. oszlopban szereplő adatok a 2. és 3. táblázatból értelemszerűen hiányoznak.

2. táblázat (a második kérdésre adott válaszok)

Elutasítja-e (elítéli-e) a levél tartalmát?

EgyházmegyeIgenNemTartózkodásÉrvénytelen
Bács-Kiskun7400
Csongr.-Sz.6000
K.-Békés3070
Ny.-Békés----
Pest10420
Pest megye62140
Somogy-Z.5641
Tolna-Bar.4360
Borsod-H.----
Buda1360
Fejér-Kom.2350
Győr-Sopron35110
Hajdú-Szab.6000
Nógrád4500
Vas10320
Veszprém16020
Összesen8338591


3. táblázat (a harmadik kérdésre adott válaszok)

Bizalommal van-e az egyház vezetősége iránt?

EgyházmegyeIgenNemTartózkodásÉrvénytelen
Bács-Kiskun8300
Csongr.-Sz.6000
K.-Békés8020
Ny.-Békés----
Pest14200
Pest megye81130
Somogy-Z.8251
Tolna-Bar.7060
Borsod-H.----
Buda8020
Fejér-Kom.4150
Győr-Sopron53110
Hajdú-Szab.6000
Nógrád7200
Vas15000
Veszprém18000
Összesen12214441


4. táblázat (a három kérdésre adott válaszok összesen)

KérdésIgenNemTartózkodásÉrvénytelenEgyik kérdésre sem válaszolt:
1. kérdés11522431
2. kérdés8338591
3. kérdés12214441
Összesen3207414635


5. táblázat (a kérdésekre adott érvényes szavazatok megoszlása %-ban)

KérdésIgenNemTartózkodásÖsszesen
1. kérdés63,89%12,22%23,89%100%
2. kérdés46,11%21,11%32,78%100%
3. kérdés67,78%7,78%24,44%100%


6. táblázat (az összes érvényes szavazat megoszlása %-ban)

Igen59,26%
Nem13,70%
Tartózkodás27,04%
Összesen100%


7/. Összegző értékelés

a/. Dolgozatom 2/. pontjának a végén már jeleztem, hogy az anyaggyűjtés nehézségei miatt nem lehet hiánytalan képet adni az LMK-kban 1984 őszén lezajlott szavazásokról, illetőleg azok eredményéről. Végül is azonban a 16 egyházmegye közül 14-ből általában megbízható adatokkal rendelkezünk ahhoz, hogy témánkkal kapcsolatban mégis megközelítőleg pontos összképet nyerjünk az országos helyzetre nézve.

Ennek fényében elsőként azt kell megállapítanunk, hogy legalábbis problematikus Káldy Zoltánnak az a nyilatkozata, amiről az Evangelischer Pressedienst 1985. január 31-i száma ad hírt: "Hazugság [sic] az az állítás, hogy a lelkészeknek csak egy kisebbsége kívánt bizalmat tanúsítani az egyházvezetőséggel szemben.(34) Utalt arra, hogy a 240 lelkész között csak 22 volt, akik nem ítélték el Dókát, és 30 olyan, akik tartózkodtak az állásfoglalástól."(35)

Noha ez a szöveg tulajdonképpen tudósítás Káldy nyilatkozatáról, s ráadásul fordítás eredménye (lásd a 35. sz. jegyzetet), tehát bizonyos óvatossággal kezelendő, maguk a benne található számok azonban minden bizonnyal megfelelnek a eredeti szövegben szereplőknek.

Így megállapíthatjuk, hogy a fenti táblázatokban látható számok semmiképpen nem igazolják azokat a számarányokat, amelyeket Káldy nyilatkozata sugall. Ugyanis a három kérdésre adott ?nem" szavazatok középarányosa 24,66, a "tartózkodásé" pedig 48,66. Arról nem is beszélve, hogy az ilyen jellegű szavazásoknál a tartózkodások értelemszeruen nem az "igen", hanem a "nem" szavazatokat erősítik. Még az egyházvezetés iránti bizalmat firtató kérdésnél is - bár kétségtelenül itt a legtöbb az "igen" - a nemleges és a tartózkodást jelző szavazatok száma kis híján egyharmada az összes szavazatnak.

b/. A bevezetőben említett előadásomban a szavazásra feltett három kérdés közül az elsővel próbáltam részletesebben foglalkozni. Utaltam arra, hogy itt tulajdonképpen az időzítés és a szándék kérdéséről van szó. Az akkor elmondottakat - éppen az LMK ülések anyagának ismeretében - most még röviden kiegészíthetjük.

Feltűnő, hogy Dóka Zoltán Nyílt levelének az LVSZ nagygyűlésre való időzítését milyen sokan nem értették, s ezért csak tapintatlan vagy éppen otromba ünneprontást láttak Dóka akciójában, tulajdonképpen Miklós Imre ÁEH elnök logikája szerint.(36) Elfeledkeztek arról, vagy nem gondoltak arra, hogy 1984 valóban kairosza volt a segélykiáltásnak, s ha Dóka Zoltán azt akarta, hogy kiáltását meghallja a lutheránus világ, akkor éppen a budapesti nagygyűlésre időzítve kellett a Magyarországi Evangélikus Egyház nyomorúságaival kapcsolatban segítségért kiáltania.

c/. A 2. kérdés a Nyílt levél tartalmára összpontosít. Figyelemreméltó a 2. kérdésre adott szavazatok megoszlása. A 83 "igen" mellett feltűnően sok a "nem" szavazat (38) és a "tartózkodás" (59); az utóbbi kettő összesen (97) pedig jelentősen több mint az "igen". A jegyzőkönyvek, közelebbről az elhangzott felszólalások vizsgálata azt mutatja, hogy ezek mögött a számok, illetőleg számarányok mögött csak részben van a Dóka által a diakóniai teológián és Káldy egyházkormányzásán gyakorolt kritikával való egyetértés. Inkább azzal magyarázhatók ezek a számok, hogy a lelkészek hiányolják - s a legtöbben nyilván joggal - a Nyílt levél tartalmának pontos ismeretét. (Bizonyára még csak megközelítő pontossággal sem lehet fölmérni, hogy azokban a hetekben a lelkészek hány százalékának a birtokában volt meg Dóka Zoltán levele, vagy hányan olvasták legalább azt.)

A Nyílt levél ismeretének a hiánya azonban nem mindig objektív okra vezethető vissza, hogy ti. valaki képtelen volt hozzájutni a szöveghez. Talán nem is ritkán (s ez sokat elárul a korról!) tudatos távolságtartás állt az ismeret hiánya mögött. Jellemző példa erre a Pest megyei egyházmegyéből az az eset, amit az LMK-n maga az érintett lelkész mond el a jegyzőkönyv tanúsága szerint: "nekem az a Berthelsen volt a vendégem, aki sürgeti a levelet. Eljött ...-re, kérdezte: van-e Dóka-levelem? Mondtam, hogy nincs. Adok egyet, válaszolta. Mondtam: nem kell." Persze lehetséges, hogy az illető valójában azért utasította vissza a vendég ajánlatát, mert már ismerte a szöveget, ha az nem is volt a birtokában. Ahogy azonban ezt a jelenetet az LMK ülésen exponálja, azzal sokkal inkább Dóka Zoltán levelének mindenestől való elutasítását s eközben persze az egyházvezetés iránti saját lojalitását akarja demonstrálni.

d/. A harmadik kérdés a konkrét szituációban - tehát a nyílt levél hátterén - az egyházvezetéssel szembeni bizalom kérdését veti fel. Ez részben értheto, hiszen Dóka Zoltán kritikája Káldy Zoltán teológiai koncepciójának (a diakóniai teológiának) és egyházkormányzásának összefüggésében az egész általa meghatározott irányvonalat és egyházvezetést éri. Nem csoda, ha Káldy ebben a helyzetben tisztázni akarja, hogy a lelkészi kar vajon milyen mértékben ért egyet Dóka Zoltán kritikájával, illetőleg azzal szemben milyen mértékben áll őmellette és az elsősorban általa képviselt diakóniai teológia mellett. A számarányokat tekintve ezen a ponton látszik a helyzet Káldy és az egyházvezetés szempontjából a legkedvezőbbnek. A kérdés csak az, hogy a nagyszámú "igen" szavazat mögött teológiai szempontból is átgondolt döntés van-e.

A 3. kérdésre válaszolva valószínűleg kevesen gondoltak arra, amiről Gondolatok egyházunk helyzetéről... c. eszmefuttatásomban írtam(37), hogy ti. különbséget kell tenni bizalom és engedelmesség között. A Fejér-komáromi egyházmegyében Botta István is hasonlóról beszélt, amikor arra utalt, hogy különbséget kell tenni az egyházi felsőbbség iránti tisztelet és bizalom között. Így illusztrálta mondanivalóját: Amikor Dezséry László lett a püspök, "ha nem is bíztam Dezséry Lászlóban, tisztelettel viselkedtem vele, mert följebbvalóm volt. Ezt a megkülönböztetést hozzáteszem, mert amikor én egy püspökkel tisztelettel viselkedem, még nem biztos, hogy bizalommal viseltetem iránta." Mindenestre, ha nem világos a különbségtétel tisztelet, ill. engedelmesség és bizalom között, könnyen sérülhet a döntés elvi-teológiai alapja és az állásfoglalás helyessége is. A probléma világos átgondolásának a hiánya vajon nincs-e ott a 3. kérdésre adott sok igenlő válasz mögött?

e/. Az összefoglalásban külön ki kell emelni a következő egyházmegyék dolgát: Csongrád-Szolnok, Borsod-Heves, Hajdú-Szabolcs és főként Veszprém. Borsod-Hevesben és Veszprémben különösképpen is érzékelheto az eredményt befolyásolni akaró manipuláció, ha más-más formában is. De a másik két egyházmegye esetében is feltételezhető valamiféle manipulatív hatás. Ugyanis a szavazások összképe alapján e nélkül aligha hihető a tartózkodás és ellenszavazat nélküli egyhangúság mind a három kérdés tekintetében.

f/. Befejezésül érdemes figyelmet szentelnünk a kérdések sorrendjének is.

A szavazások után írt elemzésemben(38) már utaltam rá, hogy logikusan a Nyílt levél tartalmára vonatkozó kérdést kellett volna előre venni, s értelemszeruen csak utána következhetett volna az akció időzítésére vonatkozó kérdés. Hogy a tényleges sorrend mögött van-e tudatosság vagy nincs, az aligha dönthető el. De a kérdések sorrendjével kapcsolatban talán mégis megkockáztathatunk néhány töprengő gondolatot.

A lélektan ismeri az ún. széli reakciót. Ez leegyszerűsítetten fogalmazva azt a tényt rögzíti, hogy az ember döntően az első és az utolsó benyomásokat őrzi meg, valaminek a kezdete és a vége mélyebben az emlékezetébe vésődik, mint ami közben történt. Ezt figyelembe véve, a kérdezők szempontjából nagyon hatásos, hogy az érzelmi, hangulati rezonanciákat kiváltó kérdések kerülnek szélre, tehát az 1. és 3. helyre, s a valójában leglényegesebb kérdés, a második kerül középre, a hangsúlytalanabb helyre.

Az sem lényegtelen, hogy az első helyen a - mondhatjuk így: - "legkönnyebben" megválaszolható kérdés áll. Hiszen az ünneprontástól minden jóérzésű ember idegenkedik, s Dóka Zoltán Nyílt levelét, elsősorban az időzítése révén, sokan bizony egyszerűen ünneprontásnak tartották. S ha ehhez hozzávesszük, hogy az első kérdéssel előhívott "igen" szinte vonzza a továbbiakat, azt kell mondanunk, hogy az egyházvezetés szempontjából - tudva vagy tudatlanul - tulajdonképpen nagyon ügyesen lett összeállítva a kérdéssor.

A "negatív" formula (elítéli-e, elutasítja-e) használata a "pozitív" helyett (egyetért-e) talán már nem is gondolható öntudatlannak, szándék nélkülinek. Mert az 1., majd a 2. kérdésnek ez a "negatív" formulázása szinte sugallja a Nyílt levéllel szembeni állásfoglalást, s így az első "elitéli-e?" kérdésre adott válasz, az "igen" szinte reflexszerűen fut azután tovább nemcsak a következő, hanem a rafináltan pozitívra formulázott harmadik kérdésre is.

Mindent egybevetve: először is azt mondhatjuk, hogy az LMK-kban 1984. őszén lezajlott rendkívüli ülések és szavazások egyházi közéletünk kórképét tárják elénk. S ebben a kórképben feltűnik sok, a korszak rontó hatásáról árulkodó jel (helyezkedés, ügyeskedo taktikázás, hajbókolás a hatalom előtt stb.), mintegy igazolva a Nyílt levél megállapításait egyházunk közállapotairól.

Ugyanakkor ezek az alkalmak és a szavazások eredményei mindenek ellenére arról is tanúskodnak, hogy a monolitikus egyházkormányzati struktúrán - talán a Nyílt levél hatására is - bizonyos hajszálrepedések mutatkoznak. Már nem mindenütt történik gépies egyhangúsággal a hatalomnak való behódolás. Ha olykor nagyon óvatosan is, hangot kap a hivatalos állásponttól eltérő vélemény, s már olykor megfogalmazódik a felső vezetéssel szembeni kritika és bizalmatlanság.

S talán megkockáztatható az a vélemény is, hogy mindaz, ami ezen az őszön az LMK-kban történt, a vezetőség eredeti elgondolása ellenére, hosszú távon a Nyílt levél szándékának irányában hatott a lelkészi karban és az egyházi közvéleményben. Akkor pedig, minden visszássága és negatívuma mellett, volt ennek a szavazásnak pozitív hozadéka is egyházunk életében.

Jegyzetek

(1) Ittzés Gábor: A segélykiáltás kairosza: 1984 - A Nyílt levél 20. évfordulójára, in: Keresztyén Igazság Új folyam 63. szám, 12-16. l.
(2) A témához vö. Ittzés Gábor: Gondolatok egyházunk helyzetéről - a Dóka-levéllel kapcsolatban az LMK üléseken lezajlott szavazások után in: Keresztyén Igazság Új folyam 53. szám 35-38. l.
(3) A Végrehajtó Bizottság nem minden tagjának a címét tudta Dóka Zoltán; így csak az általa ismert címekre küldte el levelét Kuchenből. (Dóka Zoltán személyes közlése - I. G.)
(4) Az elnökválasztás előtt tartott sajtóértekezleten Káldy egy nyilatkozatot olvasott fel. Ebben - többek között - ez áll: "Ich hoffe, dass wir zu einem späteren Zeitpunkt die Diskussion über alle Probleme aufnehmen können, die in letzter Zeit in Bezug auf die Theologie der Diakonie aufgetaucht sind". (Terray László magángyűjteményéből. - Terray László kiegészítő közlése: "Köztudomású, hogy ezt a nyilatkozatot Dahlgren fogalmazta Káldy számára, és ezt be is vallotta, de Káldy olvasta fel." A nyilatkozat felolvasása után Káldy "elment, tehát kérdésekre nem volt lehetőség.")
(5) Dóka Zoltánné: Emlékezetes hónapok in: Keresztyén Igazság Új folyam 63. szám, 10. l.
(6) Nem voltam egyedül - Beszélgetések az evangélikus közelmúltról II. kötet, MEVISZ, Budapest, 1999. 129. l. (Ifj. Zászkaliczky Pál Dóka Zoltánnal készített interjújában, a 48. sz. jegyzetben.)
(7) Evangélikus Élet 1984. szeptember 2. - Vö. ehhez: Dóka Zoltán: Helyreigazítás in: Keresztyén Igazság Új folyam 35. szám 32-34. l. és Testvéri levélváltás in: Keresztyén Igazság Új folyam 35. szám 31-32. l.
(8) Evangélikus Élet 1984. szeptember 16.
(9) Az esperesi értekezleten történtekre az LMK üléseken elhangzott esperesi beszámolókból lehet következtetni.
(10) Egyértelmű, hogy ez a Nyilatkozat legfeljebb csak tartalmi elemeit körvonalazva - de semmiképpen nem kidolgozott formában - került szóba az esperesi értekezleten. Erre utal Káldynak az espereseknek címzett 1984. okt. 26-án kelt (ad 296/1984. sz.) levelében a következő mondat: "Az Esperesi Értekezlet által megbízott három esperes elkészítette az állásfoglalást Dóka Zoltán ,nyílt levelével' kapcsolatban. Ez pótolja az ő elítélését. Az állásfoglalást a Lelkipásztorban tesszük közzé." (Ez nem történt meg. - I. G.) - Nov. 26-án kelt (ugyancsak ad 296/1984. sz.) levelében ezt írja Káldy: "A szept. 24-én tartott Országos Esperesi Értekezlet határozata alapján a kijelölt három esperes elkészítette a mellékelt ,Nyilatkozat'-ot. A döntésnek megfelelően azt Esperes Úrnak megküldöm. Mivel közben a ,Dóka ügy'-et lezártuk nincs szükség arra, hogy a Nyilatkozatot az LMK-ban Esperes Úr felolvassa." - 1984. nov. 6-án nyugati országok egyházi vezetőinek írt német nyelvű levelében (Terray László magángyűjteményéből - I. G.) azt írja Káldy : "Ich erachte es als richtig, beigelegt die Erklärung der Seniorenkonferenz unserer Kirche Ihnen zu schicken /24. Sept. 1984/. Sie wurde also einen Monat vor der Einstellung des Disziplinarverfahrens formuliert. Ich schicke sie aber bloss zu Ihrer persönlichen Information und nicht zur Veröffentlichung. Wir haben sie nicht publiziert, und werden in der Zukunft auch nicht." (A levelekben az aláhúzott kiemelések az eredetiben -. I. G.) - Az Esperesi Értekezlet Nyilatkozatának utolsó mondata így hangzik: "Fenti véleményünk az esperesi kar értekezletén alakult ki, melyet végül titkos szavazással egyöntetű bizonyságtételünkként határoztunk el." A Nyilatkozat (Erklärung) német szövegében ugyanez: "Unsere Stellungnahme wurde an der Konferenz der Senioren formuliert, die wir endlich mit geheimer Abstimmung als einstimmiges Zeugnis angenommen haben.." A fentiek (Káldy espereseknek írt levelei) ismeretében nyilvánvaló, hogy a nyilatkozatnak (és a német fordításnak) ez az utolsó mondata nem felel meg a valóságnak. Tudniillik, ha a három kijelölt esperes később fogalmazta a nyilatkozatot, akkor azt az értekezleten titkos szavazással nem fogadhatták el, legföljebb csak azt, hogy majd készül egy nyilatkozat. Vajon volt-e valaki az esperesek közül, aki ezt szóvá tette a nov. 26-i levél és saját állásfoglalásuk (!) olvasása után? - Egyébként is elgondolkodtató, hogy az elkészült nyilatkozatot nyugati egyházi vezetők előbb (!) ismerhették meg, mint maguk az esperesek, akiknek az állásfoglalásáról szó van. Lehetséges, hogy a nyilatkozatra csak azért volt szükség, hogy azt a nyugati egyházi vezetőknek elküldhessék? - Érdekes adalék található - feltehetőleg ehhez a nyilatkozathoz - a déli kerület presbitériumának 1984. nov. 9-i üléséről készült jegyzőkönyvvel egybekötött összeállításban, amely felsorolja Káldy Zoltán 1984. évi szolgálatait: Szept. 27. "... Dóka Zoltán ügyében válaszokat dolgozott ki Szirmai Z.-nak (Diakóniai teológiával" kapcs.-ban LVSZ.nek írt Dóka levélre válaszul)" (Az idézet betűhív másolatban - I. G.) Érdemes figyelni a dátumra: három nappal vagyunk az esperesi értekezlet után (!).
(11) Nem voltam egyedül II. 134. l. (A 60. sz. jegyzetben.)
(12) L. 6. jegyzet.
(13) A későbbiek során az EOL-ban Czenthe Miklós igazgató és Böröcz Enikő munkatárs segítségével sikerült - más anyagcsomóból - két egyházmegye jegyzőkönyvének nyomára bukkanni.
(14) Az EOL északi ker. 178. dobozban Nógrádi LMK dossziéban (16/X/1984) az 1984. szeptember 27-i ülés anyagából öt lap közül az elsőn felül golyóstollal felírva: "jzőkv KZ püspöknél 1984 szept. 27i LMK ülés". - EOL északi ker. 179. dobozban található lapon: elmosódó beérkezési pecséten a következő szöveg: "10 1984. okt. 5." Géppel írva: "Borsod-Hevesi esperes szept. 28.-i LMK-jkv Dóka-ügyben", kézzel ráírva: "Káldy püspök úrnak X.5."
(15) Gáncs Pétertől kértem a déli kerület püspöki hivatal irattárából néhány adatot a témával kapcsolatban. 2004. okt. 23-án küldött e-mail válaszából idézem: "Jankó Katalin irodavezetőnk tájékoztatása szerint a kért iratok már nincsenek a Puskin utcában, így sajnos nem tudunk segíteni." Ez az információ nyilván általában a szavazással kapcsolatos anyagokra értendő.
(16) Az EOL-ban, a déli kerületi anyag 174. sz. dobozában, 166/1987. iktató szám alatt található jegyzőkönyv tanúsága szerint 1987. június 11-én, a déli kerületi püspöki dolgozószobában - dr. Nagy Gyula püspök-elnök, Sólyom Károly püspökhelyettes, dr. Reuss András lelkész, illetve dr. Káldy Zoltánné, Szentivánszky Sándor és dr. Tóth András jelenlétében - történt meg a hivatalban található dolgok (iratok stb. - I. G.) átadása, ill. átvétele. Idézet a jegyzőkönyvből: "A felnyitott íróasztal fiókjainak teljes tartalmát átadtuk Dr. Káldy Zoltánnénak, aki azt átvette és elvitte." Reuss András a jegyzőkönyvhöz másnap több kifogást fűzött. Például: kifogásolta, hogy a jegyzőkönyvben nincs nyoma annak, hogy ő csak 9 és 10 óra között volt jelen, s "hogy milyen mennyiségű iratanyag került elszállításra". - Ugyanez alatt az iktatószám alatt található dr. Rédey Pál kerületi presbiter, számvevőszéki elnök kétoldalas feljegyzése "az 1987. június 11-én a Déli Egyházkerület Püspöki Irodájában történt dolgokról". Ebben olvasható: "Dr. Káldy Zoltánné több megrakott bőrönddel, négy személy kocsi csomagterét igénybevéve szállította el ömlesztve Káldy Zoltán állítólagos hagyatékát, személyes ingóságait." (Rédey Pál jún. 16-án kelt feljegyzésében konkrétan nem mondja meg, hogy honnan szerezte információit. Írásának vége felé azonban szerepel egy ilyen mondat: "[...] titkárnő legjobb tudomása szerint...", amiből arra lehet következtetni, hogy a történtekről közvetlenül a titkárnőtől tájékozódott. - I. G.) - A jegyzőkönyvben olvasható az is, hogy "az elszállított anyagok közül az átválogatás után még előkerülő hivatalos dokumentumokat, iratokat, Dr. Káldy Zoltánné a Püspöki Hivatalnak visszaszállítja". (Ez - tudomásom szerint - a mai napig nem történt meg. - I. G.)
(17) L. 13. sz. jegyzet
(18) A rendelkezésemre álló anyagoknál itt és a továbbiakban is: jegyzőkönyvön, jegyzőkönyvi kivonaton stb. az adott irat fénymásolatát kell érteni. (I. G.)
(19) Természetesen az 1984-ben létező egyházmegyékről van szó. (N. B. az egyházmegyei beosztás azóta megváltozott.)
(20) EOL Bács-Kiskun egyházmegye, 15. sz. doboz, LMK 1984.
(21) 169/1984. sz. alatt iktatva az egyházmegyei levéltárban.
(22) Ikt. sz.: 90/1984.
(23) Nem derül ki a levélből, hogy az dr. Nagy Gyulának, az OLMK elnökének vagy pedig Káldy Zoltánnak szól. Feltehetőleg Nagy Gyula a címzett.
(24) Erre a beszélgetésre okt. 5-én sor is került a Bimbó úti Ökumenikus Vendégházban. (Dóka Zoltán személyes közlése. - Megemlítve Káldy 1984. évi szolgálatainak felsorolásában is. Vö. 10. sz. jegyzet vége.) A "pozitív" folytatás azonban elmaradt. ( I. G.)
(25) Ez utóbbi - amint a jegyzőkönyvből kitűnik - a Miklós Imre és Dóka Zoltán között lezajlott találkozásról készült emlékeztető.
(26) Terray László magángyűjteményéből. Az írás nem egészen egy (sűrűn) gépelt oldal. Címe: "Tájékoztatás a Dóka-ügy további részleteiről", dátuma: 1984. október 13. (Az írás alján a dátum előtt a Bp betűk két x-szel átütve.) Aláírás: "Egy evangélikus lelkész".
(27) A megszólításból (Főtisztelendő Püspök Úr!) nem derül ki itt sem (vö. 22.sz. jegyzet), hogy Nagy Gyulának vagy Káldy Zoltánnak szól-e. Feltehetőleg Nagy Gyulának, az OLMK elnökének.
(28) A levél dátuma: Budapest, 1984. okt. 12.
(29) Mivel csak tízen szavaztak, feltehető, hogy a felügyelő és a ny. lelkész nem szavaztak, noha az eszmecserében ők is részt vettek.
(30) Botta István feljegyzéseiben - érthető módon - a saját felszólalását ismerteti a legrészletesebben.
(31) A Nyílt levélnek ezt a "tartalmi kivonatát" - az esperes előzetes felkérésére - annak idején én készítettem. Az esperes arra hivatkozott, amikor felkért, hogy a Nyílt levelet nem szabad felolvasni, de ő fontosnak tartja, hogy megbízható tartalmi ismertetés mégis elhangozzék a szavazás előtt. (I. G.)
(32) A vasi egyházmegye esperesének címzett levél keltezése 1984. 09. 29-30. (A levél másolata Dóka Zoltán magángyűjteményéből.) A levélmásolathoz Magassy Sándor október 3-án közel egyoldalas utólagos jegyzetet fűzött (s.k. aláírással). Ebben megjegyzéseket tesz a szavazásra feltett kérdésekhez, megmagyarázza a szavazással kapcsolatban levelében használt jelzéseket, és megírja, hogy utólag (okt. 3-án) hogyan szavazna. - A levélmásolat, a jegyzetekkel együtt hat oldal terjedelmű.
(33) A 299/1984. sz. alatt iktatott meghívón (VII. sz. Esperesi Körlevél) szerepel úrvacsoraosztás is, de ennek a jegyzőkönyvben nincs nyoma. A tulajdonképpeni főtémát a meghívó csak így jelzi: "4/ Esperesi bejelentések."
(34) Vajon állított ilyet egyáltalán valaki, vagy csak hangulatkeltő taktikai fordulatról van szó? (I. G.)
(35) Terray László közlése a német szöveg norvég fordítása alapján.
(36) Idézve az 1. sz. jegyzetben hivatkozott előadásban.
(37) L. 2. sz. jegyzet.
(38) L. 2. sz. jegyzet.

Megjelent a Keresztyén Igazság 70. számában (2006. nyár) 15-34.o.

Vissza